1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta. 1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegyeSzékelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt. lett. között Balassi Ferenc
NÉPMONDA A SZENTDEMETERI KASTÉLYRÓL
Messze földön nem volt párja a szentdemeteri kastélynak. De rég volt, igen rég, sok száz esztendeje mult annak, mikor ez a kastély épült. Nem is egy ember építette. Három nagy úr: Balázsi, Nyujtódi és Csáki állott össze s sok esztendő telt belé, míg felépült a kastély: a legszebb nemcsak a Kis-Küküllő mentén, hanem az egész Székelyföldön.
De könnyű volt azoknak az uraknak: kádaslag állott pincéjökben arany és ezüst. Hej, de minden darab aranyra s ezüstre embervér száradott! Mind a három úr rettenetes sanyargatója volt a szegény népnek. Kényök-kedvök szerint fosztogatták , rabolták az utas embereket. Ilyen pénzből épült a szentdemeteri kastély. Templom is van a kastély végén, de már ezt nem az a három úr építette ... Mikor a kastély felépült, háromfelé osztották: Balázsi a keleti szárnyat tartotta magának, Nyujtódi a nyugatit, Csáki meg a templom felé eső részt. Történt egyszer, hogy mikor a három úr javában tivornyázott, egy kéregető barát nyitott be s kérte szelíden, alázatosan: - Nagy jó uraim, adjatok valamit, Istennek nevében, az Ő dicsőségére, s lelketek majd a mennyországban lakozik. Nagyot kacagtak e szent beszédre az urak. Balázsi felemelte az arany serleget s a másik kettőhöz fordult: - Akartok-e a mennyországba jutni? - Én nem. Jobb itt, mint a mennyországban! - mondta Nyujtódi. - De még én sem! - mondta Csáki. - Bánom is én, akárki lakjék a mennyországban, csak én itt lakhassam. A barát megbotránkozással fordította el tekintetét az istentelenekről s szó nélkül távozott a kastélyból. Az urak meg tovább mulattak s miközben sorra hajtották ki a serlegeket, folytatták istenkáromló beszédjöket. De egy óra sem telt belé, arra jött az ördögóriás. Hallja az istenkáromló beszédet s megörül erősen. - Ehe, ezek éppen nekem való emberek, - mondta magában. Bement a kastélyba s szót sem szólt: megragadta a három urat, a hóna alatt kivitte az udvarba, aztán füttyentett egyet s ím abban a pillanatban ott termett vagy száz ördög egy szörnyű nagy vasekével. Az ördögóriás járomba fogta a három urat s akkorát rittyentett rézcsapós ostorával, hogy zúgott, zengett belé Kis-Küküllő vidéke. Azzal földbe akasztotta az eke vasát s biztatta az urakat: - Hí, Balázs! hí, Nyujtódi! hí, Csáki! hí elé, hí! Akartak, nem akartak húzni kellett a vasekét, mert az óriás rájuk-rájuk húzott rézcsapós ostorával s csakúgy csurgott testükből a vér. Huzatott is velük egy nagy barázdát, akkorát, hogy még ma is megvan a nyoma. Még nem olyan rég egy hosszú ekevasat találtak székely szántóvető emberek az Ördögbarázdájában. Azt mondják ez az ördög ekevasa volt.